Mit tegyünk kedvencünkkel, ha műtétre kerül a sor?

Ha bennünket megműtenek, számunkra is esetleg több hét, amíg teljesen rendbe jövünk, úgyhogy ne csodálkozzunk, ha kutyánk vagy macskánk nem ugyanolyan az altalással járó műtétek után. Minden operációt valamilyen fokú fájdalom és stressz követ, ezért a kedvencünk több gondoskodást és figyelmet igényel a műtétet követő felépülési szakaszban. Ugyanúgy kell kedvencünkről gondoskodni, mint ahogy saját magunkkal tennénk. Ne felejtsük el, hogy hazánkban 1999. január 1-jén életbe lépett az Állatvédelmi Törvény, amely többek között azt is kimondja, hogy az állatoknak joguk van arra, hogy fájdalmukat csillapítsuk. Ezért a műtétet követően beszéljük meg állatorvosunkkal, hogyan lehet a fájdalmat kezelni és megszüntetni.

A műtét szükségességének megállapítása
  • A műtét szükségességét az állatot kezelő állatorvos, vagy az általa történt beutalást követően a kórházi szakorvos állapítja meg.
  • A beavatkozás időpontja függ a megállapított elváltozástól, hiszen vannak azonnali műtétet igénylő életmentő beavatkozások és vannak olyan betegségek, amelyek esetében a műtét időpontját előzetesen egyeztethetjük.
Érkezés a műtétre
  • A műtét során kedvencünk bódítására és altatására alkalmazható gyógyszerek hatással vannak a központi idegrendszerre és különböző izomcsoportokra. Az állatorvos ezért kéri, hogy a műtét napján ne etessük és itassuk az állatot, mert az altatáskor bekövetkező hányás veszélyes lehet.
  • Mivel minden műtét kockázattal jár, az állatorvos a beérkező tulajdonossal azt megbeszéli, majd a tulajdonos beleegyezését rögzíti, azaz aláírat egy műtétet tudomásul vevő nyilatkozatot.
  • A műtét után ha az állat ébresztőt kapott, akkor pórázon hazavezethető, ha mély altatást, akkor a még alvó állatot kell hazavinnünk. Ha ez saját autóval történik, vigyünk egy nagyobb takarót a beemeléshez, de kérhetünk segítséget is a hazaszállításhoz.
A műtét előtti és utáni általános közérzetről
  • A műtétre való vitelkor kedvencünkkel kíméletesen és nyugodtan bánjunk, hiszen a stressz, az idegesség olyan anyagok felszabadulását segíti elő a szervezetben, amelyek miatt az alkalmazott bódító és altatószerek esetleg nem kellően hatékonyak.
  • A műtét után az állatot vagy még alvó állapotban visszük, vagy ha ébresztőt kapott (Antisedan injekció), akkor pórázon vezethetjük haza.
  • Az alvó kutyát oldalán fekve, nyelvét előrehúzva szállítsuk, így elkerülhetjük a fulladás veszélyét. Otthon száraz, meleg, nyugodt helyre fektessük, tegyünk alá sok takarót, ne hideg helyre tegyük, nehogy lehűljön.
  • Az állat szeme az alvás alatt nyitva marad, ezért a szaruhártya könynyen kiszáradhat. Ezt megelőzően a szemébe cseppenthetünk az állatorvossal való megbeszélés alapján szemcseppet, vagy tegyünk rá nedves zsebkendőt.
  • A nagytestű állatot célszerű időnként a másik oldalára fordítani, hogy megakadályozzuk az alul lévő tüdőlebenyek elvizesedésének kialakulását.
  • A felébredés időpontja függ az állat fajtájától, korától, nemétől is, általánosságban ez a műtét után néhány óra, a legkésőbbi időpont 24 óra lehet.
  • A felébredéskor még jellemző a támolygás, sőt hányás is előfordulhat, ezért csak akkor adjunk enni és inni az állatnak, ha teljesen éber és egyenesen jár.
Bódító/ébresztő rendszer
  • Ma már rendelkezésre áll olyan bódítószer, amely kisebb műtéti vagy egyéb beavatkozásoknál használható (Domitor injekció) és a beavatkozást követően az ébresztőszerrel az állat 5-10 perc múlva már pórázon vezethető (Antisedan injekció).
A műtétet követő mozgás
  • A műtétet követő első 24 órában az állatot tartsuk nyugodt körülmények között, ha lábra tud állni, esetleg vigyük rövid sétára, hogy ne maga alá ürítsen.
  • A hosszú sétát, vagy a gyerekekkel való játszást kerüljük ebben az időszakban.
  • A heves mozgás fájdalmas lehet, ezért ne engedjük a gyerekeket a kutyával játszani.
  • Súlyos ízületi műtéteket követően kerüljük a túlmozgatást, ilyenkor az állatot tartsuk kisebb helyen.
  • A gyógyulás időszakában az állatorvossal egyeztetve lassan növeljük a mozgást és terhelést.
  • A sebet az állatorvos kötszerrel védi meg, a műtéti területhez való hozzáférést a nyakra helyezhető műanyag körgallér feltételével lehet megakadályozni a varrat kiszedéséig. A kezdeti kényelmetlenség után a gallért az állat hamar megszokja.
  • Amennyiben a kötés átvérzik, azt le kell cserélni, vagy le kell cseréltetni. A sebnek mindenképpen tisztának és száraznak kell lennie.
  • A varratszedés a műtétet követő 7-10. napon van, ehhez már nem szükséges az állat elaltatása. Az agresszív állatot azonban ehhez el lehet bódítani, majd felébreszteni.
Táplálkozás
  • A műtétet követően az állat etetése attól függ, milyen műtéten esett át és milyen szervrendszerével lehetnek problémák. Ma már számos olyan táp áll rendelkezésre, amelyből a megfelelőt ki lehet választani.
  • A műtét után lévő állatnak mindenféleképpen kímélő, de tápértékben dús, kis mennyiségű ételre van szüksége, pl. fehér húsok, hal.
    Kerüljük a nagy mennyiségű táplálék adását!
  • Gyakori, hogy a műtétet követő időszakban az állatnak nincs étvágya, amely az egyik jele a fájdalomnak, ilyen esetben az orvos által adott vagy felírt fájdalomcsillapító tablettával segíthetünk (Rimadyl tabletta). Előfordulhat, hogy az étvágytalanság a műtét során alkalmazott gyógyszerek mellékhatásaként jön létre.
  • Az állat előtt mindig legyen friss ivóvíz, amelyet fekvő állapotban is elér. Nagyon veszélyes lehet a kiszáradás, ezért figyeljük a vízfogyasztást, és ha nem elegendő, próbálkozzunk az állatorvossal történő megbeszélést követően tű nélküli fecskendővel, vagy szűk szájú edény segítségével a folyadékot pótolni. Az állat fejét, ha kicsit felemeljük, hogy orra feljebb legyen a torkánál, akkor a pofazacskójába kortyonként adott vizet a fulladás veszélye nélkül lassan lenyeli.
  • A nem kellő vízmennyiség felvételéből származó folyadékveszteség kiszáradást okozhat, amikor is életveszélyes helyzet állhat elő.

Az állatorvossal konzultáljon a műtétet követő fájdalomcsillapításról!

További információk

Amikor a műtétet követően állatunkat hazavisszük, fontos tudnunk a következő dolgokat:

  • Mikor kell az állatot visszahozni kötözésre vagy kontroll vizsgálatra és varratszedésre.
  • Mit kell az állatnak ennie és innia a felépülés időszaka alatt.
  • Milyen gyógyszert adhatunk neki például fájdalomcsillapításra, vagy a fertőzést kiküszöbölhető antibiotikumos kezelésre.

Természetesen informálódhatunk aziránt is, hogy hogyan fog az állat viselkedni, mikor áll lábra, mennyit mozoghat, mikor érheti víz a sebet.

Fájdalom az emberek és az állatok esetében

A fájdalom keletkezésének anatómiája, élettana és biokémiája mind az emberben, mint az állatban megegyezik. Minden, ami fájdalommal jár az emberben, az fáj az állatnak is.

A fájdalom tudatos érzékelése annak a kelletmetlen ingernek, amely a szöveti károsodással van összefüggésben. A sebészeti beavatkozás vagy trauma kialakulását követően a stresszre adott választ számos szervezeti működési zavar jellemzi, és ez közvetlenül fájdalmat eredményez. A fájdalom és a stressz étvágytalansághoz, alvászavarhoz, izomfáradtsághoz, légzési, emésztőszervi vagy kiválasztási zavarokhoz vezethet. Ezek az elváltozások további súlyos komplikációkat okozhatnak.

A nem csillapított fájdalom
  • Károsítja az immunrendszert.
  • Növeli a műtétek utáni komplikációk veszélyét.
  • Növeli a műtét utáni felgyógyulás időszakát.

Az állat nem tudja elmondani, ha valami fáj, ezért egyetlen segítségünk az állat viselkedésének megfigyelése, amely fájdalom esetén megváltozik.

  • Az állat sokat fekszik
  • Agresszív viselkedés
  • Csökkent aktivitás
  • Sántaság
  • Hangjelzés (pl. nyüszítés)
  • Étvágy csökkenése
  • Ideges viselkedés
  • A fájdalmas terület rágása, nyalogatása
  • A fájdalmas terület nézegetése
  • Remegés
  • Súlycsökkenés (krónikus gyuladások esetén)
  • Poroszkálás
 
 


Copyright © 2002-2009 Pfizer Hungary. Minden jog fenntartva.